Nők vagy dísznők?

Az MSZP biopolitikája. Szoprán és alt szólamok a férfiuralom kórusában.
Megjelent a Népszabadság 2005. április 12-i számában.
Legyen a köztársaság elnöke nő - javasolta nemrég az MSZP elnöke. Felvetését Hiller István eleddig nem támasztotta alá érvekkel, így nem tudhatjuk, mit is gondol: az egyaránt alkalmas személyek közül jelölne-e inkább nőt, vagy bármely nőt eleve jobbnak tart elnöknek, mint egy férfit? Esetleg mindegy is neki az elnök neme, csupán észrevette, nőt javasolni jobban hangzik, mintha azt mondaná, "legyen az elnök ötven év alatti, szőkésbarna hajú, ismert baloldali személyiség, aki tavaly bölcsen visszalépett egy másik megmérettetéstől".

De próbáljuk komolyan venni a kérdést: Van-e politikai tartalma annak a ténynek, hogy a mind több MSZP-tagozat által jelölt Szili Katalin nő? Bizonyosnak látszik, hogy ez nem pusztán a véletlen műve: Az MSZP az egyetlen párt, mely az elmúlt években óriásplakátokon köszöntötte a nőnapot - három évvel ezelőtt ezzel a felirattal: "2002 legyen a nők éve". És bizony az MSZP parlamenti frakciójába azon a tavaszon nem kevesebb, mint 13 százaléknyi nőképviselő került be, miközben a többi pártfrakció nőkisebbsége csupán 6,7 százalékos lett. Az MSZP más pártokat meghaladó arányban juttatott nőket fontos pozíciókhoz: Szili Katalin, Lendvai Ildikó, Gy. Németh Erzsébet, Kósáné Kovács Magda, Csehák Judit, Lamperth Mónika, Lévai Katalin, Göncz Kinga, Gönczöl Katalin stb.

A számok és a nevek nem pusztán számok és nevek: a baloldali politikusnőknek láthatóan kevésbé kell fölvenniük a veszekedős, önző férfistílust érvényesülésükhöz, mint a jobboldaliaknak. Ám a nők egynyolcados aránya az MSZP-frakcióban, és egyötödös kvótájuk a pártelnökségben idáig még kevés volt a macsó tudat formálásához. Az idei óriásplakátok ("a mosoly, amely megszépíti az életet") is gyenge, puha, szexis lényekként értelmezték a nőket, nem pedig egyenjogú polgárokként: azoknak a nőknek jár a nőnap, akik mosolyogva, kedvesen, férfias kardcsörtetés nélkül szolgálják ki a patriarchátust.

A www.mszp.hu sem tud sokat a párt nőpolitikájáról: A nőnapi fotósorozaton például az első portréfotó Szekeres Imréé, de a legalsó sorban felbukkan Pető Andrea, a Nőképviseleti Tanács fedőnevű közjogi kabaré Göncz Kinga által kiválasztott elnöke is. A "nőtagozati küldöttértekezlet" felirat alatt szintén kizárólag fényképek jönnek elő. Mindenesetre a sok mosolygó nőküldött boldogan látszik tapsolni Hillernek és Gyurcsánynak, akik beszéltek hozzájuk, nem tudni mit. Hiller még táncolt is egy nővel, akinek a hátát látjuk.

Az MSZP nőtagozatáról korábban is jóformán csak annyi jutott nyilvánosságra, hogy 2000-2002 között Szili Katalin volt az elnöke, és hogy az új elnök, Gurmai Zita megszervezte a politikusnők főzőversenyét, két Európa-bált, továbbá fölbukkant számos puccos konferencián. Azt nem tudni, gondolnak-e ők bármit is a rosszabbul fizetett, nem politikus, nem bálozó nőkről. Fellelhető viszont a párthonlapon Kovács Lászlónak a tavalyi nőnapon tett kijelentése, miszerint "a nők jogainak, céljainak és esélyeinek kiegyenlítéséért a szocialisták többet tettek, mint a többi párt". A konkrétumokat Kovács okosan mellőzte. Az MSZP nőügyi kezdeményezései ugyanis csaknem kizárólag az anyák szociális támogatására, járulékterheik ideiglenes enyhítésére, valamint a nemileg semleges, de többségében nőket érintő nyugdíjemelésre vonatkoztak.

A "nők jogaival foglalkozó vegyes albizottság", mely az MSZP és az SZDSZ képviselőnőiből alakult, s papíron 1998 és 2002 között létezett, soha nem ülésezett. Szili Katalin és Kósáné Kovács Magda csak 2001-ben, a Fidesz általi biztos elutasítás tudatában tettek javaslatot "a személyek nemük ... miatti zaklatása, kihasználása, illetőleg a szexuális vonzerejük alapján történő megkülönböztetése" ellen. Kormánypárti képviselőként már nem álltak elő ellenzéki korukban benyújtott antidiszkriminációs törvénytervezetük azon passzusával sem, mely szerint "tilos a természetes személyt a nemisége... szempontjából megalázó munkakörben foglalkoztatni, a foglakoztatást emberi méltóságot sértő feltételhez, így különösen szexuális szolgáltatáshoz kötni".

Ezen az egy hamvába holt javaslaton kívül sem Szili, sem más MSZP-képviselő nem indítványozta, az MSZP-s kormányok pedig meg sem kezdték a nőket mint nőket s nem mint anyákat érő, rendszerszerű hátrányok kiküszöbölését.

A problémákról legalább a sajtó előtt beszélni bátor Lévai Katalint sietve eltávolították, s korántsem biztos, hogy sértődései és össze-vissza rögtönzései miatt. Utóda, a mindig mosolygó Göncz Kinga a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Főosztályt előbb kiiktatta a döntésekből, majd szétverette - vidékről felhozott, a nőügyben járatlan, frissen kinevezett roma tisztviselőnőkkel végeztetve el a piszkos munka nagyját. Göncz Kinga demokrácia-felfogásáról sokat elárul, hogy a Nőképviseleti Tanács civil delegáltjait is maga akarta kiválasztani, s a civil nőszervezetek másfél órás kemény vitában tudták csak meggyőzni: a jelölés joga az övék, s nem a miniszteré.

Nem ismeretes az MSZP álláspontja a nők emberi jogainak mibenlétéről s a nők fizetetlen háztartási munkájának társadalmi elismeréséről. A baloldali többségű parlament által elfogadott diszkrimináció-ellenes törvény gyakorlatilag használhatatlan, de a nők elleni jogsértések túlnyomó részére egyébként sem vonatkozik.

Nem módosította a baloldali kormány azokat a szabályokat, melyek miatt a munkaadóknak anyagi érdeke a nők diszkriminációja. A részmunkavállalást továbbra sem ösztönzik, például a nevetségesen alacsony GYED sem jár, ha a kismama munkát vállal otthon, részidőben.

Nem emelte fel szavát az MSZP az ellen, hogy a Lamperth Mónika vezette Belügyminisztérium a nyugatra irányuló nőkereskedelem csökkentése érdekében folyvást azt javasolja: a magyar nőket belföldön, legálisan prostituálhassák az eddig legalább papíron illegális bűnbandák.

Az ENSZ nőjogi bizottságának (CEDAW) Magyarországhoz címzett felszólításai közül egyiknek sem tett eleget a kormány. A köztársasági elnökjelöltséggel szintén hírbe hozott Bárándy Péter és Gönczöl Katalin a nők elleni férfierőszak sajátosságait figyelembe vevő, nemzetközi előírásokra alapuló büntetőjogi reformok megingathatatlan ellenfelei. Az MSZP-kormány első büntetőjogi módosítása egy nőgyűlölő ellenreform volt: a Btk. 166/A. § eltörlése. Ez a paragrafus a legszerencsétlenebb helyzetben lévő, bántalmazott nők számára jelentett némi kegyelmet: a társadalomtól elszigetelt, akaratuk ellenére teherbe ejtett, terhességüket senkivel megbeszélni nem tudó, újszülöttjüket vállalni képtelen, s megölő, többszörösen traumatizált nőknek és lányoknak. Nem akadt szószólójuk az elesettek támogatásáról oly sokat prédikáló pártban. Az áldozatokra így 10-15 év börtön vár, akár a bérgyilkosokra. Az "egyenlőség" nevében.

A családon belüli erőszak ellen az MSZP kormányra kerülése óta - a szavakon túl - nem tettek semmit, néhány múlékony, kampányszerű akciót leszámítva, melyek hatása Göncz Kinga miniszteri kinevezése után gyorsan szétfoszlott. A rendőrségen belül megindult lassú szemléletváltozás is inkább belső fejlemény, nem kormányzati kezdeményezés hatása.

Szili Katalin a saját maga által megadott időpontban sem fogadta a családon belüli erőszak visszaszorításáról szóló országgyűlési határozatnak a szocialista kormány általi elszabotálása ellen tiltakozó női érdekvédő szervezeteket.

A szociáldemokrácia nagy könyvében az MSZP a jelek szerint még nem jutott el "a nők közötti szolidaritás" című leckéig. Egyelőre még csak a báloknál és konferenciáknál tart.

A női köztársasági elnökre vonatkozó javaslat akkor lehetne hiteles, ha az MSZP bizonyította volna, van fogalma a tudatos egyenlőségpolitikáról.




jg fotó   (C) copyright Juhász Géza
Minden jogomat fenntartom - Élj te is a fenntartás jogával :)
honlap: http://juhaszgeza.hu