Jogérvényesítés és láthatóvá válás

Megnyertük a Heves Megyei Bíróságot

Egyik "természet elleni fajtalanság" miatti jogeset, ahol a vádlott ki mert állni jogaiért, s a bíróság felfüggesztette az eljárást (de facto felmentette).
Megjelent a Mások 2000. decemberi számában.
Egy egri férfi ellen - nevezzük Szabónak - három nyomozás és két büntetőper is folyt 15-16 éves állami gondozott fiúkkal való kapcsolatai miatt: a Büntető törvénykönyvnek a csak homoszexuális elkövetési módot büntető 199. §-a, "természet elleni fajtalanság" elkövetésével vádolták. Szabót az első perben dr. Horváth István, a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) által biztosított ügyvéd képviselte, ám a második perben az ügyfél már maga védekezett, amire a jelen írás szerzője készítette fel őt. A bíróságnak sorozatosan azt indítványoztuk, hogy a törvény diszkriminatív volta miatt függessze föl az eljárást és a 199. § alkotmányellenességének megállapítását kérve forduljon az Alkotmánybírósághoz (AB).

Az eddig eljáró bírák bátortalanok voltak erre a ritka, ám nem precedens nélküli lépésre, ehelyett az időt húzták, és meglepően enyhe ítéletekkel próbáltak kibújni az érdemi döntés alól: alkalmazzák-e a 199. §-t, vagy alkotmányellenesnek véljék. Az első perben elsőfokon eljárt Hajnal József bíró például közölte, az AB-hoz "nincs ideje írogatni" - arra bezzeg ráért, hogy négyszer is elnapolja a tárgyalást, remélvén, hátha az alkotmányőrök nélküle is döntenek. Végül a "próbára bocsátás" alkalmazásával hivatalosan is elhalasztotta a büntetés kiszabását. (Erről írtam a 2000. februári Másokban.) Ez ellen az enyhe intézkedés ellen csak az ügyfelünk fellebbezett, az ügyészség nem, s azt másodfokon jóváhagyták. A második perben elsőfokon hatvanezres pénzbüntetésre ítélték Szabót, noha a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a 199. § megsértőit. Kalmár Gyula Heves megyei ügyész viszont a nyáron megsokallta a bírák bizonytalankodását, és szigorú büntetés kiszabását indítványozta a megyei bíróságnak. Kalmár, aki a korábbi ügyészektől eltérően fontosnak tartotta a bírák előtt az október 31-i tárgyaláson személyesen is megjelenni,

törvénysértően enyhének

nevezte az első fokon kiszabott pénzbüntetést, és felfüggesztett börtönt javasolt.

A bíróság azonban úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és kéri az Alkotmánybíróságtól a 199. § megsemmisítését. "A Btk. 199. §-a a megyei bíróság álláspontja szerint is alkotmánysértő, mivel nem sok indok van a nemek életkor szerinti ilyen megkülönböztetésére" - indokolta röviden a végzést az elnök a tárgyalás végén. Talán ez az újabb indítvány is segíti majd az AB-t, hogy belássák, komolyan kéne foglalkozniuk a homoszexuális és heteroszexuális kapcsolatok egyenjogúsításával.

Úgy látom, a döntésben a három bírónőnek az emberi jogok iránti nyitottsága mellett az elvszerűen föllépő vádlotté volt a főszerep. Szabó ugyanis fölkészülten jelent meg a tárgyalásokon. Közös, a 199. §-t kifogásoló stratégiánkat együtt alakítottuk ki vele, az eltelt három év folyamán sok alkalommal alaposan megtárgyaltuk álláspontjainkat. Átrágtuk vele néhányszor az eljárás jogi részletkérdéseit. Az ügyvéd nem a feje fölött nyilatkozott a nevében, hanem mindenben közösen döntöttünk: Szabó ügyfél, Horváth ügyvéd, és a HCM részéről én. Rendelkezésére bocsátottuk az ügyéhez kapcsolódó legfontosabb paragrafusokat, s egy korábbi hasonló bírói döntést. Szabó szorgalmasan végigböngészte a HCM honlapjának idevágó anyagait is (http://habeascorpus.hu/btk). Tanult, jegyzetelt. A nyáron részt vett a Meleg Büszkeségi Felvonuláson.

Ez az utóbbi megjegyzés nem kakukktojás volt.

Hogy miért nem? Szabó, amikor az első per során még ügyvédünk védte őt, figyelt, és átlátta, hogy az ellene folyó eljárás nem valami misztikus tudomány. Úgy döntött, a második perben személyesen védi magát. Hadd lássák az egri bírák, nem csak a pestiek, hanem

ő, a helybeli

is ki tudja nyitni a száját. Határozottságával megmutatta a bíróságnak: hiába ültetik őt mint kisebbségit a vádlottak padjára, attól még egyenlő jogú ember. Tanulságos lehet belepillantani, hogyan zajlott ez:

Ügyfelünk, noha az egyik fiúval való szexuális kapcsolatot beismerte, nem tartotta magát bűnösnek. Rendszeresen kifejtette ellenben a bíróságok előtt, hogy a 199. §-t, s így az ellene folytatott egész eljárást diszkriminatívnak, alkotmányellenesnek tartja. Ezirányú érvelése helyett az elsőfokú bíróság csak homályos utalásokat vett jegyzőkönyvbe, talán nem is értették, mit beszél a vádlott emberi jogokról. Válasz nélkül hagyták az AB-hoz fordulásra tett indítványt is, egyre csak azt ismételgették, a fajtalanság bűn. Ezért Szabó az utolsó szó jogán megdöbbenésének adott hangot, nem gondolta ugyanis, hogy a bíróságra "ilyen fokú szakmai dilettantizmus" jellemző.

Szabó nem volt hajlandó ügyész úrnak szólítani az ügyészt, noha a bíró rendbírsággal is fenyegette. "Ő sem szólított engem mérnök úrnak" - felelte a vádlottak padjáról. Kétszer is felolvasott egy-egy rendelkezést a bíróságnak, noha le akarták inteni, mondván, ismerik ők azt. Amikor pedig az ügyész, a bíróság és Szabó vádlott között egy - itt nem részletezendő - eljárásjogi kérdésben is vita támadt, ügyfelünk karakánul kifejtette,

törvénytelennek tartja

az ügyész javaslatát, s ezt a véleményét akkor is megismételte, amikor az elnök a Legfelsőbb Bíróság egy döntésére hivatkozva próbálta megingatni Szabót az igazában. Tisztelt Bíróság! - szólt Szabó - A törvény az alatt szót írja, ne tegyenek úgy, mintha az előtt szó állna ott!

Szabó azután kiselőadást tartott a bíróságnak a homoszexualitás egyenjogúságáról, az európai tendenciákról, az alkotmányosságról, s eközben nem restellt olyanokat sem mondani, mint például hogy "felhívom a bíróság figyelmét, ez a törvény diszkriminatív" - "így igaz", bólogatott erre az elnök -, vagy hogy "ha önök az előbb a korábbi bírósági gyakorlatra hivatkoztak, akkor én meg az óbudai bíróság egyik 1998-as döntését idézem" - majd egyszerű szavakkal elmagyarázta a bíróság számára, mely törvény alapján, s miként kellene nekik is az Alkotmánybírósághoz fordulniuk.

- Itt valószínűleg információhiányról van szó, mintha Egerben nem ismernék ezt a rendelkezést. Ezért

kinyomtattam a törvényt,

s ezennel tájékoztatásul átadom önöknek - folytatta ügyfelünk, s valóban átnyújtotta azt a bíráknak és az ügyésznek. - Hogyan tartunk Európa felé, ha ilyen ügyekben ítéletet hoznak és eljárnak? - tette fel végül a szónoki kérdést; mint a bírák negyedórás zárt tanakodása után kiderült, sikerrel.

Nota bene! A második perben Szabó mellett egy másodrendű vádlott is szerepelt, aki az elsőfokú bíróságtól negyvenötezer forintos pénzbüntetést kapott. Ő nem fellebbezett, nem akart bíróságra járni, így vele szemben az ítélet jogerőre emelkedett. Kifizette büntetését. Ma már bánja. Mégsem butaság a jogainkért kiállni.




jg fotó   (C) copyright Juhász Géza
Minden jogomat fenntartom - Élj te is a fenntartás jogával :)
honlap: http://juhaszgeza.hu