Előítéletek és végítéletek

Megszüntetik a 199. § miatti eljárásokat

A "természet elleni fajtalanság" alkotmánybírósági eltörlése nyomán megszüntetett eljárások.
Megjelent a Mások 2002. decemberi számában
Az Alkotmánybíróságnak a Btk. 199. §-a megsemmisítéséről hozott szeptember 3-i határozata nyomán a folyamatban lévő eljárások egy részében már megszületett az eljárást megszüntető határozat.

Először a Pécsi Városi Bíróságon a két férfi ellen "természet elleni fajtalanság" miatt folyamatban lévő eljárásban a szeptember 18-ra már korábban kitűzött tárgyaláson volt kénytelen megszüntetni a büntetőeljárást az erősen meleg-ellenes érzületű bíró. A tárgyalás elején az egyik vádlott közölte a bíróval, hogy most már abba kell hagynia az ellenük való eljárást, mire a bíró fenyegető hangon még egyszer utoljára kioktatta a vádlottat, mondván: majd ő eldönti, mitévő lesz - majd lehiggadása után természetesen kihirdette a végzést a büntetőeljárás megszüntetéséről. (Az ügy kezdetéről bővebben lásd a Mások 2001./6. számában megjelent cikkemet). Az ügynek a nyáron tartott harmadik tárgyalásán is furcsa epizódra került sor, amikor az egyik vádlott kifogásolta, hogy a vele végzett igazságügyi elmeorvosi vizsgálat öt percig tartott. Az orvosszakértő ugyanis szemrebbenés nélkül azt felelte, hogy a szakértői vizsgálat minősége és időtartama között nincsen összefüggés.

* * *

Az ügyészség szüntetett meg egy nyomozást, amely két szentgotthárdi férfi ellen folyt "természet elleni fajtalanság" címén 2002 februárja óta. Az ügy alapja az volt, hogy az egyik gyanúsított, huszonéves férfi a másik gyanúsított ötvenes férfi megbízásából és pénzén szex céljából a környékbeli szállókba vitt több, budapesti állami gondozásban "nevelkedő", szökésben lévő 15-16 éves fiút. Volt közöttük, aki már korábban is árulta magát a Nyugatinál. Ővele szerveztettek be pl. egy másik fiút: az üres zsebbel az Alpok aljára utaztatott fiúval csak a helyszínen közölték a gyanúsítottak, hogy szexért hozatták, nem másért. Az ügy különössége, hogy a nyomozást végző rendőrök az eljárás kezdetén videofelvételre rögzítették a sértett fiúk vallomását. Így akartak ugyanis olyan bizonyítékot szerezni, ami akkor is használható, ha a fiúk a későbbiekben már nem kerülnének elő. A sértettek jogait komolyabban vevő országokban a videofelvétel készítésének elsődleges célja a sértettek kímélete, és főként súlyosan bántalmazott nők és gyerekek esetére írják elő. Úgy tűnik, Magyarországon a sértett-védelmi technikákat nem a sértettek érdekében, hanem a homofób törvények alkalmazásának elősegítése végett alkalmazzák...

* * *

A Fővárosi Bíróság november 5-én folytatta annak a kilenc vádlott ellen "természet elleni fajtalanság" és "megrontás" miatt folyó büntetőügynek a másodfokú tárgyalását, amelyről a Mások idei februári számában, a "Huszonöt év kilenc hónap" c. cikkben írtam részletesen. A "megrontással" is vádolt férfiak ügyében a bíróság a tárgyalást a védőbeszédek elhangzása után februárra halasztotta. Négy vádlottat azonban csak a 199. § alapján ítélt el az elsőfokon eljárt Budai Központi Kerületi Bíróság. Közülük három vádlottat a Fővárosi Bíróság most, az Alkotmánybíróság határozata folytán felmentett a vád alól. Mindhárman sok hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban.

A korábbi cikkben Lórántnak nevezett férfi például két évet és egy hónapot töltött fogva a nemrég alkotmányellenesnek minősített § alapján, egy fiúval folytatott, egyetértésen alapuló kapcsolata miatt, és még egy, Lóránt által be nem ismert fiúval való állítólagos, de a vád szerint szintén egyetértésen alapuló kapcsolata miatt. A bíróság a felmentő ítélet kihirdetésekor nem utalt egyetlen szóval sem erre az igen hosszú előzetes letartóztatásra. A Magyar Köztársaság nevében Lóránttól senki nem kért bocsánatot.

A negyedik, csak a 199. §-sal vádolt, az említett cikkben Endrének nevezett negyvenes férfiről a tárgyaláson a bíróság nem ejtett szót. Endre idén tavasszal elhunyt. Nem mondta ki vádlott-társai előtt a bíróság, hogy róla ezért nem ítélkeznek már. Meglehetősen méltatlannak éreztem a tárgyalást végigülvén, hogy Endre egyetlen szónyi elégtételt sem kapott a bíróságtól, amiért egy alkotmányellenes törvénycikk áldozata lett.

Endre betegségének tünetei az előzetes letartóztatásban töltött huszonöt hónap alatt jelentkeztek először, ám az Endrét fogvatartó bv-intézményben nem került sor a bajok alapos kivizsgálására. Halálos betegségét csak szabadulása után diagnosztizálták. Az Endrét szabadlábra helyező elsőfokú ítélet szerint Endre csupán elhízásban és keringési zavarokban szenvedett, a civil orvosok néhány héttel később igen előrehaladott rákot állapítottak meg nála.

Az Endre által soha el nem ismert vád mindössze az volt, hogy orális aktusokat folytatott két 16 éves fiúval. A Legfelsőbb Bíróság tárgyalás nélküli, pusztán papíron kiadott hozzájárulásával emiatt tartották őt is két évnél hosszabban előzetes letartóztatásban. Hiába írtak leveleket Endre rokonai szabadonbocsátást kérő leveleket, a könyörtelen hatóság nem engedett a homofóbia szigorából. "Szökés, elrejtőzés veszélye" címén tartották fogva ilyen hosszan bírói ítélet nélkül Endrét, aki egyébként körözése kézhezvételekor önként jelentkezett a rendőrségen, és különben semmi értelme nem lett volna elszöknie, hiszen a törvény szerint nem fenyegette őt súlyosabb büntetés annál, mint amire már előre leültették.

Ha a halálbüntetést 1990-ben, működésének első évében oly büszkén megsemmisítő Alkotmánybíróság a "természet elleni fajtalanság" megsemmisítését nem halogatta volna kilenc évig, a törvénymódosítás folytán ártatlannak tekintendő Endre alighanem ma is köztünk lenne.

* * *

A Fővárosi Bíróság november 13-án két évnyi, háromévre felfüggesztett börtönre ítélt egy negyvenes korú mérnök férfit. Mihályt 2001 májusában jelentette fel egy 16 éves, ám koránál testileg és értelmileg kissé fejletlenebb fiú anyja, azzal, hogy Mihály a fiúval a Nyugati pályaudvar környékén megismerkedett, lakására egy alkalommal felvitte, egy pohár alkoholt adott neki, majd állítólag leszopta és megdugta. Mihály ezt tagadta, állítása szerint mindössze az történt, hogy mutatott a fiúnak egy heteró pornófilmet, és egy "műpina nemi szervet" - ahogyan a rendőrségi jegyzőkönyv fogalmaz. A rendőrség házkutatást rendelt el, mondván, "alapos a gyanú arra nézve, hogy nevezett személy lakásán bűncselekmény elkövetéséből származó tárgyakat tart, illetve rejteget". Hogy az állítólagos szopásból vagy dugásból miféle tárgyak keletkezhettek volna, erre a rendőrségi határozat nem tért ki. A rendőrség ugyancsak házkutatást tartott Mihály külön lakásban élő anyjánál, nem tudni, miért. Az önkényes házkutatások azonban - a rendőrség szempontjából - sikerrel jártak: találtak Mihálynál három darab pisztolylőszert, négy darab marihuánás cigarettát, valamint egy számítógépet és 25 írott CD-t összesen 79 illegálisan másolt szoftverrel.

A "természet elleni fajtalanság" gyenge lábon álló vádja így egészült ki három cáfolhatatlan vádponttal. Hogy a "lőszerrel visszaélés" és "kábítószerrel visszaélés" nevű bűncselekmények bárki jogait sértették volna, ezt a hatóságok sosem állították. A negyedik bűncselekmény is csupán a multimilliárdos szoftver-cégek üzleti érdekeit sértette. Mihály hiába védekezett azzal, hogy a pisztolylőszereket csak díszként tartotta, a marihuánával - egy ismeretterjesztő film nyomán - asztmás betegségét szerette volna kúrálni, a szoftvereket pedig ócskapiacon vette pénzért, s nem tudta, hogy azok illegális másolatok, az elsőfokú bíróság őt két és fél év végrehajtandó börtönre ítélte. A bíróság nem állította, hogy Mihály a lőszerek használatára készült vagy képes lett volna, hogy a kábítószert fogyasztotta vagy terjesztette volna, aminthogy arra sem volt bizonyíték, hogy a szoftverek illegális voltával tisztában lett volna.

Ami az állítólagos "fajtalanságot" illeti, az ítélet indoklása hivatkozik a fiú - egymástól eltérő - vallomásaira és arra, hogy a fiú egy orvos előtt fenékfájásról tett panaszt. (A behatolás tényét az orvos nem állapította meg, csupán a fiú elmondását rögzítette.) Az indoklás ezen túl megállapította: "a vádlott mindvégig adós maradt a válasszal arra a kérdésre, hogy egy közel 50 éves, intelligens, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy vajon milyen célból szólít le az utcán egy kb. 14-15 éves forma fiút, és visz fel lakására, itat le, mutat neki szexuális segédeszközöket, illetve pornó-videót, és végül miért ad számára pénzt, állítása szerint minden ellenszolgáltatás nélkül." Hogy a bíróságnak nem költői kérdéseket kellene sorakoztatnia, hanem bizonyítékokat, s hogy senki nem kötelezhető ártatlansága bizonyítására, ez úgy látszik, elkerülte a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság figyelmét.

A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság, amely maga is kezdeményezte korábban a 199. § megsemmisítését, Mihályt a "természet elleni fajtalanság" vádja alól felmentette. A másik három vádpont miatt azonban a bíróság a fent említett két év felfüggesztett börtönt szabta ki Mihályra. A bíróság nem lehetett figyelemmel arra a körülményre, hogy a lőszer, a marihuána és a szoftverek miatt eleve csak azért emelhettek vádat, mert a rendőrség valahogy úgy gondolta, ha már találtak egy meleget, átkutatják, hadd sózhassanak a nyakába még egypár mondvacsinált bűncselekményt. Mihálynak most pár évig nem jár erkölcsi bizonyítvány, hiába keres munkát. Íme egy iskolapélda, hogyan kreálnak "igazságszolgáltatási" szerveink egy előítéletektől sújtott meleg személyéhez önkényesen bűncselekményeket, ahelyett, hogy az embereket valóban zavaró bűncselekményekhez keresnék meg az elkövetőiket. Ez a módszert alighanem használni fogják még homofób és rasszista rendőreink jópár kisebbségi személy ellen.




jg fotó   (C) copyright Juhász Géza
Minden jogomat fenntartom - Élj te is a fenntartás jogával :)
honlap: http://juhaszgeza.hu