Szakértelem

Vita egy igazságügyi pszichológus szakértővel egy igen súlyos, kisgyerekek elleni, fizikai és szexuális erőszaksorozat felderítéséről avagy eltussolásáról. A cikk nem alkot véleményt az igazságügyi pszichológus szakértőkről. Pusztán egy párbeszédet ír le.
Megjelent a Magyar Narancs 2001. július 19-i számában
A szakértőt nyilvános előadása végeztével körbeveszik lelkes tanítványai és más érdeklődő pszichológushallgatók. Dr. X-né rajzokat mutogat az asztalnál. Ezen a rajzon egy apagyilkos fiú ábrázolta magát törött ágú faként, azon pedig egy gyilkos férfi vetette papírra sérült lelkét - lapozgatja a büntetőeljárások során keletkezett, ám most rendetlenül kavargó, néhol neveket tartalmazó papírokat a pszichológus a tudás-szomjúhozó hallgatók gyűrűjében. A fiatalok kérdezgetnek, dr. X-né szürke szavakkal ecseteli, milyen fiatalkori sérüléseket lát ki az évtizednyi büntetésüket töltő tettesek színes rajzaiból. A szakértő elmeséli, levelet kapott a börtönből egy gyilkostól, mint első ember, aki meghallgatta életét. Önkéntelenül szentenciák tolulnak fejembe, a bűnösök áldozatként kezdték s végzik a börtönben, gerjed bennem az együttérzés a férfi gyilkosokkal.

X-né mögött állok, válla fölött nézem szúrós ujjával lapokat tologató, életeket igazgató kezét. A szakértő feladata nem az ítélkezés - fejtegeti a kérdezősködő ártatlan ifjaknak -, hogy a gyanúsítottak bűnösök-e, elkövetők-e, ezt a bíróság dönti el, a kriminálpszichológia csak adalékokat nyújt a bírói mérlegeléshez. Harmadmagával végzi ezt az úttörő munkát Magyarországon, közli végül X-né.

A szakértő minden papírt megmutatott, szedelőzködik. Egy fiú megkéri, mesélje el élete legborzasztóbb esetét. X-nében a mehetnéken felülkerekedik a tanítói hév, lélegzetet vesz.
- Minden eset borzasztó. Mindig az az eset a legborzasztóbb, amivel épp foglalkozom - teszi hozzá. Kirendeltek egy ügyben, ahol volt két kistestvér, egy fiú és egy lány. A gyerekek nagyon szerették az apjukat, vele akartak lenni. Ám az anya a válóperben el akarta szakítani a piciket apjuktól. Az anya nagyon beteg, szexuálpszichológiailag rendkívül kóros személyiség volt. Addig kereste a módját, hogyan foszthatja meg a gyerekeket az apától, míg beléjük szuggerálta, hogy az apa nemi erőszakot követett el a kislány ellen. A saját betegsége révén így nagyon sok kárt okozott a gyerekeinek, és persze az apának is a meghurcoltatással.

Döbbent figyelem.
- Hogy mi is a valóság, erre nézve a legegyértelműbb jelet napokkal a vizsgálat elvégzése után kaptam. Az anya visszatelefonált nekem, hogy tiltakozik a szexuális attitűd kérdőívnek az ellen a kérdése ellen, hogy mit érez a közösülő kutyák láttán. Csakhogy a kérdőívben ilyen kérdés nincsen, hanem az a kérdés van benne, hogy mire asszociál a vizsgálati személy az utcán közösülő állatok láttán. Ez a tévesztés pedig azért volt árulkodó, mivel az anya azzal vádolta az apát, hogy a kislányt kutyával való közösülésre akarta kényszeríteni. Ebből lehetett megállapítani, hogy a gyerekek az anya erőteljes és ismétlődő sugalmazására kezdtek el beszámolni az apa részéről őket ért, meg nem történt erőszakról - vezette le bölcselkedőn dr. X-né.
- A szakértői vélemény alapján aztán a nyomozást megszüntették, s úgy tudom, a bíróság már láthatási jogot adott az apának - tette hozzá büszkén, majd folytatta a pakolást. A hallgatók hallgattak.
- És azt mivel magyarázza, hogy a kislányon nőgyógyászati műtétet kellett végezni? - törtem meg a csendet a szakértő mögött.

X-né keze megállt, feje hátrafodult, szeme rámmeredt. Néhány lélegzetvételnyi farkasszemnézés alatt a pszichológus összeszedte érveit:
- Ugyanarról az esetről beszélünk?
- Igen.
- Ön attól a szervezettől van, akik ebbe az ügybe beleavatkoztak?
- Igen.
- Maguk nagyon sokat ártottak a gyerekeknek azzal, hogy lovat adtak az anya alá, és belehergelték az apa elleni hajszájába.
- Az anya a jogsegélyszolgálatunkhoz fordult, amikor azt látta, hogy a hatóságok gyakorlatilag nem hajlandók nyomozni ebben a tényleg borzasztó erőszak-ügyben. Nem került bíróság elé az ügy. Lényegében Ön mentette fel egy igen súlyos bűncselekmény-sorozat gyanúsítottjait.
- Az anya egész sor vizsgálatnak tette ki a piciket, meghurcolta őket is, csakhogy az apának árthasson - vágott vissza X-né.
- Ezen elvitatkozhatnánk egy darabig, ki mennyit ártott. Ön például figyelmen kívül hagyta a vizsgálata során, hogy a kislányt a gyanú szerint nem csak az apa, hanem három fivére is megerőszakolta. De tessék inkább arra válaszolni, miért kellett a kislány nemi szervét műteni? A képzeletbeli erőszaktól?
- Az ügyben nőgyógyász szakértőt is kirendeltek, aki megállapította, hogy nem történt erőszak.
- Azt nem állapíthatta meg. Csak azt látta a nőgyógyász szakértő a műtét után három hónappal, hogy a kislány már tünetmentes. De a műtétre azért került sor, mert az apa fémkampót húzigált a négyéves kislány puncijában, és a bőr sérülése úgy nőtt be, hogy a szeméremajkak összeforrtak.
- És Önök miből gondolják, hogy felülbírálhatják egy nőgyógyász szakértő véleményét?
- Gondolkodunk.
- De maguk nem szakértők. A műtétet végző orvos pedig egyértelműen megmondta, hogy a kislány veleszületett elváltozását kellett helyrehozni.
- Amiről az összes orvosi egyetemi tankönyv azt írja, hogy csecsemőkorban fordul elő...
- De az anya a kislányán csak ilyen későn vette észre.
- A műtétre akkor került sor, amikor a kislány szeméremajkai úgy összenőttek, hogy a gyerek már nem tudott pisilni. Mit gondol, a kislány egészen négy éves koráig sosem pisilt?

Érdeklődők el. X-né:
- Maguk nem szakértők, nem nőgyógyászok.
- Oké, de a nőgyógyász miért nem volt hajlandó papírt adni arról, hogy mit látott a gyereken, hogy milyen állapot indokolta a kislány műtétét?
- Én pszichológus szakértő voltam az ügyben.
- Valóban, a gyerekek szervi tüneteinek eltussolásáért nem Ön felelős.
- Önök csak ártottak a gyerekeknek azzal, hogy ezt az igen sérült pszichoszexualitású anyát egyre csak fűtötték ahelyett, hogy a problémái megoldásában segítettek volna neki.
- Inkább azt legyen szíves megmondani, Ön szerint miképp mennek át az anya állítólagos kóros fantáziái a gyerekekre? Telepátiával?
- A rendszeres sugalmazó kérdésekkel. De ennek a mechanizmusát maguk nem érthetik, mert laikusok - felelte tudományosan X-né.
- A gyerekeket régebbóta kezelő gyermekpszichiáter főorvos hitelt adott a kislány erőszakcselekményekről való elmondásának. Nem lehet, hogy Ön egyszerűen nem is volt kíváncsi, mi a gyerekek panasza?
- Gondoljon már bele, az a sok borzalmas bántalmazás, ami a feljelentésben szerepel, időben sem férhetett bele abba a két napba, ami alatt a gyerekek az apánál voltak.
- Ez igaz. De nem is két napig folytak a borzalmak, hanem fél éven át. Ha olvasta volna a bűnügyi iratokat - ha már a véleményében ezt állította - akkor tudhatná, mi állt a feljelentésben.

Dr. X-né ideje ekkor azonban elfogyott, s leghűségesebb tanítványaival kezdett időpontot egyeztetni.

A szakértőt a rendőrség rendszeresen rendeli ki a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények kivizsgálására. Vagy mire.




jg fotó   (C) copyright Juhász Géza
Minden jogomat fenntartom - Élj te is a fenntartás jogával :)
honlap: http://juhaszgeza.hu